A film szinopszisa
Ugandai falusiak zsidó imákat kántálnak kelet-afrikai harmóniákra. Egy erdélyi zsidó zenekar magyar, román és cigány témákat sző egybe. Egy New York-i klubban egy ultra-ortodox sztár az eljövendő Messiásba vetett hitét adja elő rap stílusban aramaikul. És egy montreali loft lakásban tartott házibulin az együttes előadásában a jazz, hip-hop, templomi ének és a keleti zene elemei keverednek egy soknyelvű tour de force-ban.
A pusztában való vándorlás óta a zsidók magukba szívták, alakították és terjesztették a zenét a föld körül.
A vándorló múzsa a zsidó közösségek által kifejezett hangok és ritmusok sokarcú dimenzióit ünnepli. Ami az ima és a szenvedélyes odaadás dallamával kezdődött az ismételt továbbvándorlások során fejlődött tovább. Folyamatosan átkelve határokon – legyenek azok politikai, földrajzi vagy zenei határok – a nomád életmódra kényszerítettek
útlevélként mutatták fel hangszereiket a világban, a zene nemzetközi nyelvét használták az emberekkel való érintkezésben és a lelkek megérintéséhez.
Útközben a liturgikus lírai lett, a tradicionális pedig populáris és modern. „Zene lesz a jajból”.
Ábrahámtól John Zornig, a kosszarvtól a beatboxig, a zenei adaptáció és a transzformáció útja évszázadokkal ezelőtt kezdődött és tart mindmáig – megosztva másokkal az univerzális, örökké változó és mélyen gyökerező dalokat át időn és téren.
A vándorló múzsa a zenén keresztül nyomon követi az utat a szakrálistól a profánig, ezzel tükrözve az örök vándor végtelen alkalmazkodó készségét.
És visszhangozza a lélek hangját.